Prioritások

Az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program 2021-2027 célja, hogy elmélyítse és lehetőség szerint kiterjessze az együttműködést és a hálózatépítést, építve a már megvalósított, sok tapasztalatot gyűjtött együttműködések sikerére. Ennek elérése érdekében a program még kedvezőbb feltételeket kíván teremteni, valamint még vonzóbb ösztönzőket biztosítani a határrégió szereplőinek, amihez a térség közös stratégiai fejlesztésének eszközeként öt prioritást és azokon belül számos specifikus célkitűzést azonosítottak, a következők szerint:

1.3-as Specifikus célkitűzés – A kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének fejlesztése, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása kis- és közepes vállalkozásokban, többek között termelőberuházások révén

A határ két oldalán működő kis- és közepes vállalkozások egymást kiegészítő üzleti együttműködése megerősítésre szorul, a közös megjelenésre összpontosítva egymás és harmadik országok piacain. A kkv-k üzleti együttműködésének pozitív hatással kell lennie a versenyképességre és a hozzáadott érték teremtésre, továbbá javítania kell a foglalkoztatási helyzetet. A gyenge vállalkozói innovációs teljesítményre tekintettel elő kell mozdítani a határmenti térségben működő kkv-k együttműködésen alapuló innovatív termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztését, amelyben a partner vállalkozások – a feladatok szakmai kompetenciáik szerinti egyértelmű megosztásával – kiegészítő szerepet játszanak a közös innovatív fejlesztésben. A programterületen működő kkv-k innovációs és üzleti együttműködését a releváns üzleti támogató és K+F szervezeteknek a határokon átnyúló projektek generálásába és fejlesztésébe való bevonásával kell segíteni. A prioritás teljes egészében egy stratégiai projekt segítségével kerül végrehajtásra, amely „ernyőprojektként” működik, a non-profit területi partnerek által nyújtott kkv partnerkereső és támogató szolgáltatással, míg a tényleges fejlesztéseket a pályázati felhíváson kiválasztandó kkv-k maguk hajtják majd végre.

2.1-es Specifikus célkitűzés – Az energiahatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

A megújuló energiák részarányának növekedése pozitív jelenség, de további lépéseket kell tenni ebbe az irányba, építve a helyi megújulókban rejlő lehetőségekre. A térségben a nap- és geotermikus energia valódi potenciállal rendelkezik, amely alapul szolgálhat a jövőbeli projektekhez. Elő kell mozdítani az épületállomány (középületek, vállalkozások és háztartások ingatlanai) energiahatékonyságával kapcsolatos együttműködést, tudás- és tapasztalatcserét, valamint a megújuló energiaforrások népszerűsítését. Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az energiatudatossággal, valamint a lakosság és a vállalkozások energiaszegénységével kapcsolatos figyelemfelkeltéshez. Az együttműködési tevékenységek magukban foglalhatják a helyi legjobb gyakorlatok azonosítására és hasznosításának előmozdítására irányuló közös területi elemzést, az optimális beavatkozásokra vonatkozó irányelvek kidolgozását, határon átnyúló jelentőségű közös alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégiák és innovatív kezdeményezések létrehozását és végrehajtását, különféle figyelemfelkeltő és hasznosítási intézkedések kezdeményezését, valamint kapcsolódó kisléptékű kísérleti beruházások előkészítését.

2.4-es Specifikus célkitűzés – Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a kockázatmegelőzés és reziliencia népszerűsítése az ökoszisztéma-alapú megoldások figyelembe vételével

Elő kell mozdítani az együttműködést a zöld és kék földhasználat, a víztestek állapotának javítása, a környezet és a természet védelme, az élőhelyek összekapcsoltsága, a természetes élőhelyek (vizes élőhelyek, holtágak) helyreállítása, a természetalapú megoldások alkalmazása, a természetes vízvisszatartási intézkedések, valamint az invazív fajok kezelése terén. Támogatni kell az árvízvédelmi beavatkozások jövőbeli hatásainak megértésére irányuló közösen kidolgozott intézkedéseket (ökológiai állapotfelmérés, kutatás, tervek és környezeti hatásvizsgálat), valamint az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését elősegítő beavatkozások végrehajtását. A beruházási projektek mellett támogatni kell a közös fenntartható energia- és éghajlatvédelmi cselekvési tervek kidolgozására, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tapasztalatcserére, az éghajlatváltozás mérséklésére, a katasztrófavédelemre, illetve a környezeti kérdésekkel (tiszta technológiák, körforgásos gazdaság a hulladékgazdálkodás területén, biológiai sokféleség, szennyezéscsökkentés) kapcsolatos tudatosságnövelésre irányuló együttműködési kezdeményezéseket is.

3.2-es Specifikus célkitűzés – Fenntartható, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és javítása, beleértve a TEN-T hálózatokhoz való jobb hozzáférést és a határokon átnyúló mobilitást

Támogatni kell a közúti kapcsolatokat az elszigetelt, periférikus területeken való összeköttetés biztosítása és a szomszédos közösségek összekapcsolása érdekében, jobb és gyorsabb hozzáférést biztosítva a TEN-T és más fő közúti/vasúti infrastruktúrához, ami időmegtakarítást eredményez a határon átnyúló mobilitásban, például a Sárok - Kneževo (Főherceglak) - Popovac (Baranyabán) és a Zákány - Gotalovo (Gotála) közötti helyi úton. Hasonló céllal szükséges elkészíteni a Murakersztúr-Kotoriba híd építéséhez elengedhetetlen építési terveket / műszaki dokumentációt. Ezek az intézkedések megkönnyítik az emberek és áruk határon átnyúló mozgását, fellendítik a kereskedelmet, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, összhangban a „Horvátország és Magyarország határmenti régiói közötti gazdasági együttműködés és közlekedési kapcsolatok előmozdításáról szóló szándéknyilatkozat” célkitűzéseivel. Ezzel egyidejűleg a két ország közötti utazási idő lerövidítése nemcsak a társadalmi integrációt javítja a régióban, hanem pozitív hatással lesz az utazási költségekre és a CO2-kibocsátás csökkentésére, összhangban az EU Zöld Megállapodásának elveivel. A prioritás teljes egészében meghívásos pályázati felhívások útján kiválasztott stratégiai projektek révén kerül végrehajtásra.

4.2-es Specifikus célkitűzés – A befogadó és minőségi oktatási, képzési és élethosszig tartó tanulási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az infrastruktúra fejlesztésén keresztül, beleértve a táv- és online oktatás és képzés nyújtotta lehetőségeket is

A határtérségben a munkatermelékenység elmarad az uniós átlagtól, és erős eltérés mutatkozik a készségek és a munkaerőpiaci kereslet között. Ez nagyrészt az oktatási rendszer hiányosságainak tudható be, mivel aránytalanság mutatkozik a munkaerőpiaci igények és az oktatási rendszer kínálata között. A határmenti régióban széles tudományterületeket felölelő felsőoktatási kapacitások léteznek, a hallgatói létszám csökkenő tendenciájával, ami negatívan hat a versenyképességre, ezért jobban össze kell hangolni a kínálatot a piaci kereslettel. A szakképzés sem kellően harmonizált, itt is jobban kell a keresletre összpontosítani. Mindemellett meglehetősen alacsony a felnőttek részvétele az oktatásban, ami ellentétes az élethosszig tartó tanulás elvével. Az oktatás és az élethosszig tartó tanulás versenyképességének előmozdítása érdekében az oktatás minden szintjét fejleszteni kell a határ két oldalán működő oktatási intézmények közös oktatási projektjein keresztül. Ez magában foglalja a közös tantervek kidolgozását, új képzési tanfolyamok indítását, az oktatási programokban szerzett bevált gyakorlatok cseréjét, a kisléptékű infrastrukturális beruházások támogatását és a távoktatási/online tanulási eszközök használatát.

4.6-os Specifikus cél – A kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdasági fejlődésben, valamint a társadalmi befogadásban és innovációban

A „túlturizmus” jelensége miatt a kevésbé zsúfolt, természetközeli úticélok vonzóbbá válnak, ezt a tendenciát a COVID-19 világjárvány is felerősítette. Ezekkel a trendekkel összhangban a turisztikai infrastruktúrát és szolgáltatásokat összehangoltan, a természetvédelmi szempontok tiszteletben tartásával kell fejleszteni, építve a következőkre: a helyi természeti és kulturális örökség, a turisztikai látványosságok fejlesztése és népszerűsítése, a zöld mobilitás (kerékpározás, túrázás, kajak/kenu túrák), a turisztikai látványosságok fizikai összekapcsolása, a turizmushoz kapcsolódó aktív és sportinfrastruktúra, valamint a kulturális turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a meglévő, feltörekvő márkák (Mura-Dráva Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum, EuroVelo 13, Amazon of Europe) további erősítése, illetve egyedi és versenyképes turisztikai termékek létrehozása. A fejlesztések jövedelmet generálnak a helyi lakosságnál, hozzájárulva ezzel a társadalmi befogadáshoz és a helyi gazdaság erősítéséhez.

ISO6.2-es Specifikus célkitűzés – A hatékony közigazgatás erősítése a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint az állampolgárok, a civil társadalmi szereplők és intézmények közötti együttműködés elősegítésével

A kormányzati és közigazgatás struktúrák – a két ország hosszú közös történelme ellenére – jelentős különbségeket mutatnak. Míg a helyi önkormányzatok szerepe meglehetősen hasonló, a megyei szintű intézmények és az állam szerepe vegyes képet mutat. Mindkét országban a központi funkciókkal rendelkező városok/települések kulcsszerepet játszanak a regionális fejlesztésben. A két oldal közötti alacsony szintű területi integráció miatt a területi szereplők (állami vagy magán nonprofit szervezetek) tematikus együttműködésére van szükség különböző területeken, amelynek célja a jogi és adminisztratív akadályok beazonosítása, a tapasztalatcsere, a meglévő hiányosságok kezelése, a digitalizáció előmozdítása, a bevált gyakorlatok átadása, valamint jövőbeli projektek generálása és előkészítése.

ISO6.3-as Specifikus célkitűzés – A kölcsönös bizalom építése, különösen az emberek közötti kapcsolatokat erősítő fellépések előmozdításával

A határmenti régiót hagyományosan a partnerországok közötti pozitív és együttműködő kapcsolat jellemzi. A helyi önkormányzatok, a civil és kulturális szervezetek hagyományosan aktív szereplői az együttműködésnek. Ez különösen igaz a kisebbségi szervezetekre, amelyek jelentős szerepet játszanak a két oldal összekapcsolásában, mivel mind az oktatás, mind a kultúra, mind pedig a sport terén is aktívak. A kölcsönös bizalom építése érdekében elengedhetetlen a kulturális csere előmozdítása és a párbeszéd támogatása a következő területeken működő civil szervezetek számára: kulturális szervezetek, sport- és ifjúsági egyesületek, kisebbségi szervezetek. Ez magában foglalja közös rendezvények szervezését és közös kezdeményezések megvalósítását egyaránt.